6 szem közt .....avagy plusz 1 fő (18+)

Hónapok óta tervezték....vagy ki tudja mióta

Valójában mindig is téma volt köztük, de a megvalósítás kicsit mellbeverő volt mégis.

Zsuzsi és Gábor története. Régi,mint az országút, csak sokkal több a kanyar, nameg a fordulat. A lényeg, hogy oly sok mindenen túl, jelenleg 18 éve titkos szeretők. :)

Zsuzsi:

Sosem fogom megszokni. Minden alkalommal izzad a tenyerem és gombócban van az egész gyomrom. Kurvára nem könnyű bemenni egy panzióba bűnös tudattal. A homlokodon, a hátadon, mindenhol ott a jel: izélni jött! pffff...
Bakker, közel 20 éve vagyok a szeretője! Régebben ismerem, mint a férjem! Nade ez kit érdekel? Lássuk be, még engem se!

-Jó napot. Tóth Gábor névre....köszönöm...(a recepció előtt már ájulásig sikerül felturbóznom az izgalmam. Még jó, hogy innen általában már csak pár lépés)

Minden alkalommal....mindig. Amíg a szobába be nem érünk, nem tudok ránézni. Csak a padló, a nő, a cigi, a telefon, a kocsikulcs, bassza meg a második emelet...ahhh...végre.

-Szia! -ölelem végre szorosan magamhoz, ahogy magunkra csukjuk a szobaajtót. Szorosan és szerelmesen.

Egészen 40 másodpercig...addig, amíg elő nem tör a hetek óta elfojtott és olyan nagyon sürgető vágy. Akkor már nincs szerelem...csak a szenvedély. A mindent elborító, a mindent elhomályosító. Rutinosan ruhák, le, kezek mindenhol. Kezek és szájak..... vadul kutatjuk a helyeket a másikon, ahol olyan nagyon régóta nem járhattunk már.


Nagyon hosszú percekig nincs semmi más. Csak ez számít. Ahová hozzáérek a másikon, ahová ő hozzámér. Elképesztő, felszabadító és mindent feledtető érzés.


-Lassíts! Lassíts lécci! -mondja
-Nyugi, tudom! Dőlj hátra és élvezz, kérlek. Óvatos leszek
-Állj! Most komolyan!
-Mi van??
-Mondanom kell valamit!
-Ne szórakozz már!
-Nemnemnem! Most tényleg! Fontos!
-Ok. hallgatom -mondom beletörődve és baromi dühösen, mert tényleg nem értem, hogy miért nem tud végre lazítani


-Nem vagyunk egyedül.-a hangja sokkal izgatottabb volt, mint vártam, az én fejem viszont sokkal letaglózottabb, mint kellett volna

-Hogy mi?? -értettem a szavakat, de valahogy mégsem volt értelme az egésznek
-Hoztam magammal Valakit! -rámnézett. Nyugodtan, mélyen és a helyzethez képest elég komolyan.
-Nade hol van???
-Kriszta! Gyere elő légyszíves!

És tényleg ott volt! Egy kurvára vadidegen nő. Egy térben velünk...velünk, a majdnem full meztelen "szerelmes" párral.....

OK. Végülis erre készültünk...... elég régóta és elég sokszor megígértem én is, hogy egyszer majd hozok egy "ilyet" nadeeee.....Ettől még ez a helyzet nekem igenis rohadtul új volt. Új és feldolgozást igénylő. Még jó, hogy egész rugalmas vagyok (gondoltam).....de nem voltam.


Egyáltalán nem. Ott kattogott a fejemben a sok szabály: ki, kihez, mikor nem érhet, mikor igen...és mit nem szabad élveznie, és ha ránéz tuti, hogy megölöm.......

Oltári mák, hogy az én "szerelmem" tényleg ismer és megmentett minket. Elővett a minibárból egy-egy italt és hagyott annyi időt nekem, hogy a saját ritmusomban reagáljak erre a "kellemes" meglepetésre.

-Szia! -nyögtem ki végül
-Szia!
-Bocs csak....-kurvára nem voltak szavaim az alkalomhoz....
-Semmi gond! Gábor mondta, hogy valószínűleg ez lesz!
-Ahha...értem....de tényleg bocs! Kezdhetnénk előről?
-Persze! Ahogy akarod!
-Köszönöm!
-Én is
Valószínűleg ez volt az évszázad legfurcsább beszélgetése, de végülis túl voltunk rajta és nem is fájt nagyon.


Most már az én torkomban is az dobogott, hogy "igen, ma tényleg meg fog történni"! És: "HURÁÁÁ"!

Kriszta leült a szemközti kanapéra, mi pedig a majdnem "normális" forgatókönyvünk szerint, egymásnak estünk.
Egészen sokáig tényleg nem is vettem "Róla" tudomást és azt hitttem, ez most így is maradhat. Valójában inspiráló volt a jelenléte, de úgy gondoltam ez most ennyi és kizárható az aktusunkból. Tényleg. Egészen addig, amíg egyszer össze nem talákozott a tekintetem az övével. Megpillantottam, ahogy ott ül, elképesztően beindulva és minden ízében szexre készen.....abban a pillanatban elélveztem. Tudtam, hogy ez neki szólt! És azt is tudtam, hogy ha most nem érhetek hozzá és nem vonhatom Őt ebbe bele, nagyon bánni fogom. Tényleg a legjobb ember volt közénk.

Szép volt, okos, türelmes és elképesztően izgató.

Lehet, hogy nem volt a részünk, de remekül alkalmazkodott. 

Felálltam az ágyról és odaléptem hozzá a kanapéhoz. Letérdeltem és gondolkodás nélkül fúrtam az ölébe az arcom. Puha volt, forró és olyan nedves, amit még sohasem éreztem. Büszkeség és olyan vágy kerített a hatalmába, aminek a létezéséről nem is sjtettem.

Ez a nő, miattam, miattunk, jutott el a vágyakozás ilyen fokára- imádtam!

Ahogy közelítettem felé, automatikusan hátradőlt, szabad utat engedve nekem. Annnyia kívántam, hogy szerettem volna felfalni. Csak erre tudtam gondolni. Csókoltam a combját, a hasát mindenhol ahol értem. Minden érintésemtől, csókomtól egyre szélesbbre tárta a combjait. Már nem tudtam hol kezdődnek az ő vágyai, hol az én érzékelésem, és egyre az zakatolt az agyamban, hogy még-még még.....és végül, mire tényleg eléretem a puncijáig és a nyelvem megérintette a csikóját, mindketten egy őrült, mindent elárasztó orgazmusban törtünk ki. Frenetikus volt.

És nemcsak nekünk. 

Gábor ott állt 20 centire tőlünk és totál telibe spriccelte a hátam, valami olyan fejjel, amit még én is ritkán láttam tőle.

Azonnal tudtam, hogy ez egy : "beggining of a beautiful friendship" sztori lesz, és csak kívántam, hogy forevör is legyen :)

Sok mindent tanultam azon a délutánon és oltári büszke vagyok, hogy egy ilyen nőtől és egy ilyen pasitól úgy sikerült elbúcsúznom két óra múlva, hogy alig várjuk a folytatást.

Már nem egy titkos szerelmem volt....és bár érdekes, hogy a létszám a duplájára nőtt, valahogy a bűntudat, nem nőtt vele arányosan.  ;) Szerencsére!