Vannak kapuk, amik nem nyílnak meg könnyen.
....de nem záródnak be többé, ha egyszer megvolt hozzájuk a kulcs.Ahhoz, hogy elérhess bizonyos érzékeléseket, van, hogy el kell veszítened a többit.
Ha azt hiszed bekötött szemmel, vagy lebilincselt kezekkel lenni, pusztán az alázatról szól, lehet, hogy tévedsz.....hacsak , nem azt nevezed alázatnak, hogy esélyt adsz magadnak egy magasabb szintű tapasztalásra.
Olvasd Helgát, tanulságos!
Nem is tudom hol kezdjem. Talán, hogy imádom a számmal csinálni. Nem kicsit. Nagyon! Teljesen odavagyok tőle. És persze ő is szereti, merthát ki nem, lássuk be?!
Nagyon sok éve voltunk együtt és elég sok mindent kipróbáltunk már.
Épp abban a korszakunkban voltunk, mikor én, valahogy talán kicsit túlságosan is, átvettem az irányítást.
Sokszor voltam durvább és a feltétel nélküli megadását követeltem folyton. Nincs ebben semmi különös, gondolom ez másoknál is így van.
Egyik alkalommal kivettünk egy hotelszobát.
Jól jött néha az új helyszín....Mire épp csak körbepillogtam a szobában, elém állt és vállon ragadott. Nem várt, se kérdést, se választ és mondjuk esélyt sem adott egyikre sem, az ágyra parancsolt és vetkőzésre szólított fel.
Persze örömmel tettem eleget a kérésének, végülis újítani jöttünk, hadd szóljon, gondoltam.
Leült a szemközti székre és tárgyilagosan végignézte ahogy megszabadulok a ruháimtól.
Úgy meg voltam szeppenve, mintha egyébként nem én szórakoztatnám folyton őt, erotikus táncokkal.
Mint egy ijedt iskoláslány, kábé úgy éreztem magam.
-Tedd hátra a kezed! -parancsolt rám....és én hátratettem.
Határozott mozdulatokkal összekötözte őket, de olyan szorosan, hogy fájt.
Levetkőzött egy ingre. Nem kapkodva, de gyors, szinte kiszámított mozdulatokkal és elém állt.
-Térdelj le!
....néztünk egymásra. Teljesen olyan volt, mint egy vadidegen.
Megbabonázva ereszkedtem térdre. Valahonnan elővett még egy szemtakarót is és azt is rámhúzta.
Éreztem az illatát, tudtam, hogy ő az, de amikor a farka az arcomhoz ért, mégis valami teljesen más dimenzióba kerültem. A számba vettem és szopni kezdtem. De csak a szám és a nyelvem volt a "régi".
Így megkötözve, térdre kényszerítve esélytelen volt, bármelyik megszokott mozdulatom, símogatásom. Úgy csókoltam, szoptam, haraptam, ahogy még sosem. A kezeim nélkül egy ideig teljesen bénának és elveszettnek éreztem magam, majd szép lassan belejöttem.
Ha az elején azt mondtam, hogy szeretem a számmal, az csak duma volt.
Most valóban imádtam. Azokat a részeket is a nyelvemmel kellett "cirógatnom", amikre eddig ott voltak az ujjaim. Frenetikus volt.Persze egyáltalán nem hagyta, hogy átvegyem az irányítást. Ha elunta a finomkodást, beletúrt a hajamba és gyakorlatilag megerőszakolta a szám. Amikor újra kaptam levegőt, megsimogatta az arcom és folytathattam.
Minden idegszálammal őt figyeltem.
Semmi más nem létezett. Nem volt hotelszoba, telefon, porszívózó takarítónő és én sem voltam.
Csak a lélegzetét, a mozdulatait, a szisszenéseit figyeltem, éreztem, élveztem. Annyira, hogy a vége felé benyúlt a lábam közé és hallottam, ahogy rekedt hangon, elégedett felhördül. Olyan nedves voltam, hogy a térdemen folyt már végig.
Szóval béna testtartásban, a kezem és a szemem nélkül, lehet, hogy nem voltam olyan technikás, de semmi pénzért nem cserélném ezt az élményt, az összes ezt megelőző orális kalandomért. A sajátjaimat is beleértve!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése