(+18!) Úgy tűnik van ami tényleg örök...korlátoltak a férfi gyönyörök

A jó szexben nincsenek tabuk és nincsenek kérdések. 

Igazi intim együttlét csak ott lehet, ahol teljes a vágy és teljes az odaadás.

De mi van, ha még nem tartotok itt?

Akkor bizony jönnek a kérdések. Mégpedig csőstül. És a hova, mikor, miért nem szabad nyúlni, nyalni, tolni....kudarchozó korlátai.

Andi:

"Úgy el vagyok szontyolodva. Velem ilyen még sosem történt.

Pedig esküszöm jó! Az elmúlt évek legjobbja. Minden passzolt az első alkalomtól. Az illata, a bőre és minden érintése olyan volt, ami pont az én olvadás kapcsolóm gombját nyomta. Mit nyomta?! Rajta tenyerelt. Méghozzá két kézzel!

A legédesebb szájú pasi! Ez kétségtelen. Úgy csókol mindenhol, hogy szomszéd legyen a talpán, aki száraz bugyival túléli. Fesztelen, játékos, de közben úgy dönt le a lábamról pillanatok alatt,mint egy vérprofi kujon. Imádom.

Amikor nem randizunk épp, fejben nyomjuk tovább. 

Szextingelünk éjt nappallá téve, maszturbálunk skype-on, és pornó videókat küldünk egymásnak e-
mailben.
És kielemzi, basszus! Nagyon vicces. Elmondja, hogy mi tetszik benne és mi nem...és úgy beszél róla, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Minden szó, amit leír, vagy kimond egy szexuális zaklatás. És folyton ír, nameg folyton beszél.

Totálisan rá vagyok csavarodva.

Úgy tart rabságban, mint egy drogdíler. Bátran, vakon, bárhol, bármikor kész vagyok szétrakni a lábaim előtte. És ki is követeli. Ha a bugyim nem is lehet lehúzni a tömeg miatt, annyi helyet mindig talál, hogy legalább néhány ujját becsúsztassa. Egy agyatlan orgazmus-zombi vagyok lassan.

Kedden, amikor épp néhány lopott órát találtunk magunknak, mégis megállított valami.

Mégpedig pont ő! Pont Ő?! Úgy meglepett, hogy szinte zavarba jöttem. Épp a farkát csókolgattam, amikor a kezem elindult kalandos felfedező útra a lábai közé, lejjebb, egyre lejjebb...és akkor rám szólt, hogy: 

-Ott, légyszi ne! 

-Tessék? -kérdeztem vissza, mert azt hittem rosszul hallom a saját zihálásomtól

-Ne menj tovább! 

-Kicsit se?? -hitetlenkedtem

-Ne -mondta határozottan és kétséget kizáróan

-Ok....persze....

Folytattam természetesen. De nem volt "OK és nem volt persze" sem. 

Igyekezett, hogy a kis kizökkenés, ne törje meg a lendületem. És persze jó is volt, mint mindig, de maradt bennem egy pici tüske és persze sok kérdés.

Most akkor, most nem? Vagy soha nem? És miért mondott eddig mást? Zakatoltak a kerekek, hogy hogy is fogalmazott a múltkor...igen, kicsit jobban cizellálta a témát, magához képest legalábbis, de azért beszéltünk róla. És konkrétan azt mondta, hogy kipróbálná. Igen! Tuti ezt mondta. 

Na jó, gondoltam, akkor ez csak egy pillanatnyi befékezés volt, biztos felkészületlenül érte, vagy ilyesmi. Nincs itt semmi gond, majd legközelebb!

És jött a legközelebb. 

És én megint csókoltam, szoptam, nyaltam, síkosítottam és haladtam volna lefelé, de a golyói után pár centivel, megint rámszólt, hogy NE!

"OK és persze" megint, de most tényleg szíven ütött.
Pont ő?! Dehát olyan nyitott, féktelen és impulzív.

A végén úgy éreztem muszáj ezt megbeszélnünk. Nem vicces levelek, félmondatok mentén, hanem most azonnal, szemtől szemben. Hadd folyjon az a tiszta víz!

Bevallotta, hogy ez neki kicsit sem izgató, sőt. Frusztráló, idegesítő és lohasztó.

Klassz és ok. Mégis mi mást lehet erre mondani, de belül oltári kudarcélmény.
Természetesen nem próbálta még és azt hitte, hogy velem fogja, de most köszi mégsem.... Hát ettől sokkal jobban azért nem lettem. Hogy nézhettem ezt ennyire be? Hogy lehet valaki teljesen velem, ha nem tehetek meg vele bármit. Farkával a számban tényleg az a baja, hogy megsimogatom a fenekét? Mégis mit gondol, mit szeretnék tenni vele? Miért nem enged meg magának egy magasabb, de legalábbis bensőségesebb szintű gyönyört velem?.................. Velem van a baj?!

Tudom a választ persze és sajnos az irányt is, de hagyok még egy-két közepes szintű örömet magunknak azért.